Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elé idézi Magyarországot a települési szennyvízkezeléséről szóló irányelv követelményeinek be nem tartása miatt - közölte az uniós bizottság szerdán.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.
Az Európai Bizottság és a Tanács a jövő héten megkezdi a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervek jóváhagyását - jelentette be Ursula Von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján.
Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.
Mindössze egyetlen olyan, a klímacélokkal összefüggő nagy tétel szerepel a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET), amelynek összege nem csökkent az eredeti verzióhoz képest. A magyar villamosenergia-hálózat modernizációját, rugalmasságának növelését és bővítését a naperőművek terjedése mellett a folyamatosan növekvő rendszerterhelés, illetve áramfogyasztás is nélkülözhetetlenné teszi.
A Bizottság megbízható és biztonságos európai digitális személyazonosítási rendszer bevezetését javasolja - olvasható a szervezet csütörtöki közleményében.
Az Európai Bizottság ma új stratégiát terjesztett elő azzal a céllal, hogy a schengeni térség erősebbé és ellenállóképesebbé váljon – áll az Európai Bizottság közleményében.
Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Miután az összes tagállam jóváhagyta a saját források bevonásáról szóló uniós határozatot, az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alap finanszírozására az idén mintegy 80 milliárd euró értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyeket a fennmaradó pénzügyi igény fedezésére több tízmilliárd euró értékű rövid lejáratú uniós kötvényekkel egészít ki.
A jelek szerint az Európai Bizottság azzal számol, hogy nyár-ősz körül megjelenik az Európai Bíróság ítélete abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett a tavaly év végén elfogadott jogállamisági rendelet miatt és utána elkezdi alkalmazni a rendeletből fakadó jogállamisági mechanizmust, ami egyes tagállamok kapcsán az EU-pénzek befagyasztásához is elvezethet – mindezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos mondta azon az eseményen, amikor hivatalosan is elindították az új Európai Ügyészség munkáját. Jorová egyébként közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is megerősítette, hogy az Európai Ügyészség június 1-jén megkezdi működését és amely új szervezetnek az lesz a feladata, hogy az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat lefolytassa. A a megerősített együttműködéssel létrehozott Európai Ügyészségben csak Magyarország és Lengyelország nem vesz részt, a többi 23 tag igen, és kimaradási joga van Dániának, illetve Írországnak.
Egy belga bíróságon keresztül szólíttatja fel az Európai Bizottság az AstraZeneca gyógyszergyártót, hogy szállítson több koronavírus-vakcinát az EU-ba – jelezte a brüsszeli testület egyik illetékese a Bloombergnek. Ez új információ, mert eddig csak arról lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság beperli a céget ugyanezen a belga bíróságon azért, mert a tavaly augusztusban kötött szállítási szerződés ütemét nem tartotta be.
Egyedül a magyar kormány jelezte az összes tagállam közül, hogy nem kíván részt venni az EU újabb Pfizer-rendelési keretszerződésében – jelentette be egy EU-szóvivő a Reuters csütörtök déli tudósítása szerint. Az információ éppen azzal párhuzamosan hangzott el, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón szintén bejelentette, hogy nem rendelünk több Pfizer/BioNtech vakcinát.
Sikeres és egyre gyorsabb az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegséggel (Covid-19) szembeni védelem biztosítására közösen szervezett európai uniós (EU-) oltási kampány, az összefogás révén már másodpercenként átlagosan 30 embert oltanak be a közösségben - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.
Mivel a világjárvány nemzeti és globális vészhelyzetet jelent, az Európai Bizottság azt szeretné, ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagországai a koronavírus elleni oltóanyagok szellemi tulajdonjogának ideiglenes mentességéről állapodnának meg - közölte Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben.
Az Európai Törvényszék (az EU elsőfokú bírósága) május 12-én hirdetett ítéletet két fontos adóügyben. Mennyire minősítheti az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak, ha a tagállami adóhivatalok lemondanak a nekik járó adóról? Lehet-e döntésüknek az a következménye, hogy egy jól menő vállalat semmi adót ne fizessen? Kötelesek-e valódi tartalmuk szerint minősíteni az ügyleteket?
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
A Brexittel okozott károk egyre szélesebb körben egyre nyilvánvalóbbak Észak-Írországban, ami csak fokozódhat és ha az EU nem változtat a „szemellenzős” megközelítésén a brit-északír kereskedelmet szabályozó ún. északír protokoll kérdésében, akkor a romló politikai, társadalmi és gazdasági helyzet nem tartható fenn sokáig – gyakorlatilag ezeket ismerte el vasárnapi vélemény cikkében a brit kormány volt Brexit-főtárgyalója, jelenlegi kabinetminiszter. David Frost egyúttal rugalmasabb hozzáállást kért az EU-tól arra, ahogy az északír protokollban rögzített vámellenőrzési rendszert majd bevezetik az északír kikötőkben és hétfőn, Frost parlamenti meghallgatására időzítve kiszivárgott, hogy mi lenne ez a rugalmasabb brit kormányzati javaslat: a jövő ködébe veszne, hogy mikorra állna fel a teljeskörű vámellenőrzés az északír kikötőkben, amelynek egyébként már április óta meg kellene történnie. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az EU-t elhagyó Egyesült Királyság azt kéri az EU-tól, hogy még évekig nézze el a vámellenőrzés hiányát azért, hogy az Egyesült Királyság meg tudja őrizni a saját területi és gazdasági-társadalmi egységét.
A kedd éjszakai törvényjavaslatok egyikében arra tett javaslatot a kormány, hogy a 2016 óta létező állami projektértékelői rendszert kibővítse és az EU-s pénzből végrehajtott közbeszerzések műszaki szempontú ellenőrzésébe is bevonják a hivatalos projektértékelőket. Ez lényeges ponton szigorítaná a közbeszerzések ellenőrzését, mert a kijelölt projektértékelőnek – akinek előzetesen vállalnia kell sok megkötés mellett akár a nemzetbiztonsági ellenőrzést is – kell igazolnia, hogy a vállalt munka a vállalt műszaki színvonalon és feltételek mellett készült el. A törvénymódosítás afelé mutat, hogy a január óta élő uniós jogállamisági mechanizmus (amely az EU-s források szabályszerű felhasználását várja el) ezen a területen is módosításokat indukált az itthoni keretekben. Az is fontos újítás, hogy a törvény elfogadása után már az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek is állami projektértékelői jogviszonyt létesíthetnek.
